Beleolvasok

Action button1

Pénz És Fenntarthatóság Hivatalos Minta by Pénz és Fenntarthatóság



Előszó a magyar kiadáshoz

A jelenlegi gazdasági pálya nem fenntartható. Ez ma már talán nem is vitatott. Gazdasági növekedést erőltetni egy véges bolygón ellentmond a fenntarthatóságnak. A növekedés nem egyenlő a fejlődéssel. Míg az előbbi alapvetően mennyiségi, addig az utóbbi minőségi változásra, egy jobb állapot elérésére utal. Jelenleg egy év alatt annyi természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit bolygónk másfél év alatt képes újra előállítani. Világgazdaságunk nem képzelhető el növekedés nélkül, annak ellenére, hogy ez környezetünkkel és végső soron saját érdekeinkkel összeegyeztethetetlen.
Ez azonban nem minden gazdasági rendszer sajátja.

A jelentés szerzői rámutatnak arra a gazdasági növekedést és teljesítménynövelést kikényszerítő hajtóerőre, amelyet a legtöbb eddigi fenntarthatóságról szóló közgazdasági tanulmány figyelmen kívül hagyott, vagy semleges tényezőnek tekintett: a pénzrendszerre. Sokan, köztük szakemberek is, adottnak veszik a pénzügyi rendszert, mint egy ártalmatlan, kizárólag a reálgazdaság működését elősegítő koordináló mechanizmust. A jelentésből azonban kiderül, hogy pénzrendszerünk nem „csak” szüntelenül növekedésre kényszeríti a gazdaságot, hanem vagyonkoncentrációhoz is vezet. Ezzel máris két olyan tényezőhöz jutottunk (környezetpusztulás, végletekig húzódó vagyonkoncentráció), amelyek számos civilizáció összeomlását okozták már a történelem során.

Elengedhetetlen tehát, hogy pénzrendszerünk reformja is részét képezze a fenntarthatósági javaslatoknak, és hogy a legalapvetőbb összefüggéseiről minél többen tudjanak.
Annál is inkább, mert a következő évek a klímaváltozás egyre súlyosabb következményei mellett, egy másik szempontból is szokatlanul kritikus időszakot jelentenek:

„Láthatjuk majd, amint a baby boom generáció nyugdíjba vonul, súlyos, megoldatlan pénzügyi problémákat váltva ki ezzel a nyugdíjak és a megemelkedett költségekkel járó egészségügyi ellátás terén. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) előrejelzése szerint 2020-ra, kizárólag a korral összefüggő ezen extra költségek következtében, az adósság/GDP ráta több mint 300%-ra fog emelkedni Japánban, 200%-ra az Egyesült Királyságban és több mint 150%-ra Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Görögországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban.”

Ahogyan a rendszeresen előforduló válságok, úgy ezek az ügyek sem oldhatók meg vagy kezelhetők eredményesen a pénzrendszer gyökeres átalakítása nélkül.

A szerzők természetesen nem hagyják remény nélkül az olvasót. Megoldási javaslatokat kínálnak mind az állami, mind a magánszféra számára, további ötletek, elképzelések alkotására sarkallva a téma iránt érdeklődőket és a felelős vezetőket.

E javaslatok érzékelhetővé teszik a jelentés egyik fontos üzenetét: a pénzrendszer egy motivációs rendszer. Az ember gazdasági magatartása döntően függ azon fizetőeszköz-típustól, és monetáris berendezkedéstől, amelyen keresztül ügyeit intézi. Következésképpen pusztán az emberi természetet hibáztatni a pénzügyi válságokért vagy akár a folytonos növekedésért egy meglehetősen leegyszerűsített, hiányos, és így óhatatlanul is félrevezető gondolat. Jelenlegi rendszerünk ördögi mivolta éppen abban rejlik, hogy a természetes reakcióinkra építve vezet zsákutcába.

Ha a cél az, hogy az emberiség megváltoztassa magatartását, hosszú távú szempontokat is szem előtt tartva felelősségteljesebben viselkedjen, akkor egyik legmeghatározóbb ösztönző-, illetve „operációs” rendszerén, a pénzrendszeren is változtatnia kell.

A magyar kiadás célja, hogy hozzájáruljon a jelentésben szereplő tények és gondolatok minél szélesebb körű elterjedéséhez, és ezzel elősegítse e változtatás kibontakozását

Sárdi Gábor

szerkesztő